A Balatonfüred-Csopaki borvidék Veszprém megyében a Balaton északkeleti részén Alsóörstől Zánkáig húzódó hegyláncolat lejtőin, a hegylábi területek enyhe lankáin és a hegyek által közrefogott számos völgy és medence oldalain a Bakonyvidék agroökológiai körzetben alakult ki. A Balatonnal párhuzamos hegyvonulatot, melyet északon a Bakonytól a Veszprém-Nagyvázsonyi törésvonal választ el, id. Lóczy Lajos a térség híres kutatója nevezte el Balaton-felvidéknek.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék a Badacsonyi borvidéktől keletre eső szőlőterületeket foglalja magába. Tihany község borvidékhez való csatolásával településeinek a száma 24-re bővült, melyből 17 (Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly) a Balatonfüred-Csopaki körzethez, 7 (Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka) pedig a Zánkai körzethez tartozik. A borvidéken körzeteket a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításának tárgyában kiadott 1999. évi XLVII. törvény alakított ki. Jelenlegi területe 2267 hektár.

A borvidék megközelíthető a Balaton északi partján végigfutó 71-es úton és Veszprém felől a 72-es valamint a 73-as úton illetve ezek mellékútjain.

A borvidék ökológiája

A Balatonfüred-Csopaki borvidék klímaviszonyai kiegyenlítettek, szélsőségektől mentesek. Az évi középhőmérséklet 10-10,5 °C, de Tihany körzetében eléri a 10,7 °C-ot.

Az évi napfénytartam valamelyest meghaladja a 2000 órát. A víztükör által visszavert napsugarak javítják a tókörnyéki szőlőültetvények fényviszonyait.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék egyike a Dunántúli-középhegység és környéke legszárazabb térségeinek. Tihanytól északkeletre az évi csapadék 550-600 mm, a borvidéknek a félszigettől délnyugatra eső területén pedig 600-650 mm. Leggyakoribbak az északias szelek. A szőlőültetvényeket erdős, forrásdús völgyekkel (Koloska-, Nosztori-, Malom-völgy) szabdalt hegyvonulatok védik az északi hideg szelektől kedvező mezo- és mikroklímát kialakítva.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék mind a talajképző kőzetek, mind a talajviszonyok tekintetében változatos területeket foglal magába.

A talajképző kőzetek között megtalálható a fillitpala (pl. Alsóörs és Lovas határában) a permi vörös homokkő, a triászmészkő, a dolomit, a bazalt és bazalttufa, a pannonagyag és homok, a márga és a lösz.

A táj országosan egyedülálló sajátossága, hogy Balatonalmádi-Vörösberény-Csopak-Balatonfüred vonulatban és Felsőörs-Lovas-Csopak irányába a geológiai ókorból származó kőzet, a permi vörös homokkő a felszínre bukkan.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék szőlőterületei a Badacsonyi borvidékhez hasonlóan legnagyobbrészt barna erdőtalajokon, Ramann-féle barnaföldeken és agyagbemosódásos barna erdőtalajokon alakultak ki. A borvidék mészkőfelszínein - összefüggően jórészt Zánka és Aszófő között- viszont többnyire rendzina talajok képződtek.

A borvidék fajtái

A filoxéravész előtt a Balaton- felvidéken sok szőlőfajtát termesztettek vegyes telepítésben. A 19. század második felében legelterjedtebbek közülük a Furmint (Szigeti), a Góhér (Bajor), a Juhfark, a Lisztesfehér (Fehér), a Kéknyelű, a Rakszőlő, a Sárfehér és a Járdovány (Világos) voltak.

Az Olasz rizling az 1870-es évektől kezdett terjedni. A szőlősgazdák értékes fajtának tartották, s egyre gyakrabban ültették. Térhódítását a filoxéravész felgyorsította, s a két világháború között a táj uralkodó fajtájává lépett elő, neve szorosan összeforrt a borvidékkel.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék korábban a fehérborvidékek közé tartozott. Tihany község becsatolása e téren változást hozott, ugyanis a Tihanyi-félszigeten az elmúlt évtizedekben az egykori levendulás helyén vörösborszőlő-fajtákat (Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt) termesztő körzet alakult ki.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék mindkét körzetében jelenleg ajánlott fajták: Olasz rizling, Chardonnay, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát; engedélyezett fajták: Juhfark, Pinot blanc, Sauvignon, Tramini, Zenit, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék hegyközségei, illetve hegyközségi tanácsa az érvényben levő fajtarendelet módosításaként javasolják a Furmint felvételét, illetve hét engedélyezett fajta (Juhfark, Sauvignon, Tramini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt) átsorolását az ajánlott fajták közé, továbbá az Irsai Olivér besorolását az engedélyezett fajtákhoz mindkét körzetben.

A borvidék borai

A borvidék ökológiai adottságai sajátosan finom jelleget kölcsönöznek az itt termelt boroknak. Szakértők egyöntetű véleménye szerint az Olasz rizling ezen a borvidéken teljesíti ki összes előnyös fajtajellegét. Egyedülállóan finom illata és tiszta keserűmandulára emlékeztető zamata példanélküli. Az igazán ínyencek különbséget tesznek a Balatonfüredi és a Csopaki olasz rizling borok között. Úgy ítélik meg, hogy a balatonfüredi borok tüzesebbek, teltebbek, testesebbek, míg a csopaki borok könnyedebbek, karcsúbbak.

Más fajták, úgymint a Chardonnay, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Ottonel muskotály stb. borai a korszerű szőlőfeldolgozási, erjesztési és borkezelési-érlelési módszerekkel készítve divatosak, rendkívül jó minőségűek. A Tihanyi-félsziget vörösborai szép színűek, bársonyosan simogató csersavtartalommal, gyümölcsökre emlékeztető illattal és zamattal.