Az ideális pohár fala vékony, díszítés nincs rajta. Vörös- és fehérbor szervírozásához is a tulipánalakú kehelypohár a legalkalmasabb.
Fehérborhoz általában: 1 dl-esnél lehet kicsit nagyobb a pohár, befelé ívelő peremmel.
Gyakori és erős hőmérséklet-változásoknak nem szabad a bort kitenni. Általánosságban elmondható, hogy a vörösborok hőmérséklete magasabb legyen a fehérborokénál, és minél magasabb a bor alkoholfoka, annál magasabb hőmérsékleten kell szervírozni.
A borok fogyasztási hőmérséklete:
A szervírozás hőmérséklete 2 °C-kal legyen alacsonyabb a fogyasztási hőmérsékletnél, s a pohárba annyi bort töltsünk, amennyit felmelegedés előtt el lehet fogyasztani.
A takarókupakot a palackszegély alatt levágjuk, majd az üveg nyakát kendővel letöröljük. A palackot függőlegesen tartva a dugót dugóhúzóval kb. a 2/3-áig kihúzzuk, a műveletet kézzel fejezzük be, a dugót megszagoljuk. A több évig érlelt borokat kis szellőztetés után töltjük ki. Vendéglátóként mindig próbaízleléssel ellenőrizzük a bor minőségét, s ha azt megfelelőnek találjuk, a palackot törzsénél, a főcímkével átellenes oldalán fogva töltünk a vendégeknek.
A bor kitöltését a legtiszteletreméltóbb embernél kezdve, jobb irányba haladva, mindenkinek a jobb keze felől állva töltjük meg a poharat kb. a 2/3 részéig - úgy, hogy a palack ne érjen a pohárhoz. A palackot kissé megtekerve fejezzük be a töltést, hogy a bor le ne csöppenjen. Különleges minőségű idős (muzeális) borokat kiöntőkosár segítségével töltjük ki.
Mikor több mint ötezer évvel ezelőtt a szőlő Közép-Ázsiából elindult világhódító útjára, a magyarok még nem a mai hazában éltek. Honfoglaló őseink már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Tanúsítja ezt…
tovább